Index of /~tszakacs/segedanyagok

A bevezetésben és az irodalomfeldolgozásban minden felsorolt adat, állítás, kép forrásmegjelöléssel szerepeljen. Copy-paste szerű felhasználás nem szabad, az átvett szöveget sem szabad egy az egyben bemásolni. Ha mégis, akkor nyomatékosan jelölni kell, hogy átvett anyag, és a forrásmegjelölést meg kell adni. Irodalomforrásból anyag lehetőleg csak az 1. és 2. fejezetekben szerepeljen.A 3. fejezettől önálló munkának kell lennie.

A forrásmegjelölés lehet a klasszikus kapcsoz zárójeles hivatkozási mód pl. [1], amihez a felhasznált irodalom fejezetben az előfordulás szerint sorszámmal ellátva, növekvő sorrendben következnek a cikk adatai (ld. lentebb). Ehelyett javaslom a 2000 óta hivatalos forrásmegjelölési módot, amely kerek zárójelben a szerző nevéből és az anyagmegjelenésének évszámából áll. pl. (Tomcsányi, 1999) vagy (Váradi, Jánosi, 2000), vagy kettőnél több szerző esetén az "et al" (Dezsényi et al, 2004) formát kövesse, mihez a felhasznált irodalom fejezetben a szerzők neve szerint abc sorrendbe rendezve kerülnek a cikk részletei felsorolásra..

Az ábrákat, táblázatokat sorszámozni kell, címmel kell ellátni, a szövegben pedig hivatkozni kell rájuk. Az elhelyezésük a szövegben középre igazított legyen! Az ábrákkal egy sorban le legyen szöveg! (Ne legyenek a szövegbe szerkesztve) Az ábrák aláírása az "1. ábra: Fogyasztási adatok" sablont kövesse, az ábra alatt középre igazítva. 12-es betűmérettel.
Táblázatnak is van sorszáma, neve, melyek elhelyezkedése a táblázat tetején, balra igazítva szokásos. A szövegben úgyszintén hivatkozni kell, forrást is meg kell jelölni.
A képekre a szövegközben hivatkozni kell. (Pl. az 1. ábra a gépjárművek fogyasztásának alakulását mutatja különböző üzemi körülmények között)
Az egyenleteket is sorszámozzák, és hivatkozzák le a forrását.
Az egyenleteket képletszerkesztővel kell készíteni.
Pl: "a gyorsulás és a testre ható erők eredője erő egyenesen arányos, vagyis felítható az
                                                            F=m^.a                                                                           (1)
összefüggés (Nevton, 1752)", vagy
"newton szerint (Nevton, 1752) a gyorsulás és a testre ható erők eredője erő egyenesen arányos, vagyis felírható az
                                                            F=m^.a                                                                           (1)
összefüggés". Az egyenleteket kereszthivatkozni kell a szövegben, pl. "az (1) egyenletből a gyorsulást kifejezve kapjuk az
                                                             a=F/m                                                                        (2)
egyenletet. Ez tulajdonképpen Newton II, axiómája." Az egyenleteket egyenletszerkesztővel készítsék, ne használják a *, /, ^ szimbólumokat.
Ne írjon olyan képletet, amiben szöveg van. η= Generált villamos teljesítmény / beeső fény teljesítménye*100 [%]
Olyankor vezessen be változókat.
                                                            η=P_gen/P_be*100 [%]                                                (3),
ahol:
P_gen=Generált villamos teljesítmény, (W)
Pbe = beeső fény teljesítménye (W)
Az egyenlet legyen középre, a sorszáma jobbra igazítva.

A felhasznált irodalom fejezetben minden egyes felhasznált irodalom a köv. sablont kövesse: Szerző(k) neve: (kettőspont) mű, vagy cikk címe (kiemelt), megjelenés helye, vagy kiadó neve, kiadás éve, oldalszámok tól-ig, ISBN (ha van). pl. "F. Durst and J. Sender: Photodetectors for laser-Doppler measurements, Springer-Verlag, 1990, 13-16"
Intrernetes forrás esetén nem elég csak a webcím, hanem kell a cikk címe, szerzői(k) neve, megjelenés éve (ha ismert), megjelenés helye (pl. a pdf-ek többnyire tananyagok, vagy cikk-kivonatok) stb.

A módszerek fejezettől kezdve már csak saját munka szerepelhet a dolgozatban. A módszerek fejezet ismerteti a probléma kidolgozásában, a mérésekben, a mérés eredményeinek felhasználásában alkalmazott módszereket.

Az eredmények fejezet ismerteti tényszerűen az eredményeket, a következtetés azok következtetéseit. E két fejezet összevonható.

Célszerű a dolgozat szerkesztése során MS. Office Word szövegszerkesztőjét használni, amiben mindenképp használják az automatikus fejezet- és kép sorszámozást, kereszthivatkozások, automatikus tartalomjegyzék, és egyéb funkciókat! Ez esetben egy átszerkesztés, új kép beszúrása, részek törlése, nem fog további szerkesztési, átsorszámozási munkával és időveszteséggel járni. Javaslom a stílusok használatát is, melyt esetben semmilyen formázást nem hajtanak kézzel végre. A stílusokat a munka elején beállítják, és attól kezdve nem formáznak kézzel se ábraaláírást, se címsort, se felsorolást, semmit. Ilyenkor egy stílusváltást a szövegszerkesztő az egész dokumentumra végrehajt, nem kell kézzel átnézni, átállítani az egész szöveget. A stílusok használatával a felsorolások, stb-k stílusa, beütés mérete, stb.is egységes lesz.

A fő fejezetek külön lapon kezdődjenek.

Az 5-10 perces előadásban röviden tömören ismertetnie kell a szakdolgozatát. Egy rövid bevezetés és problémafelvetés után ismertesse a megoldás módszereit, majd az eredményeit. A hangsúlyt a saját munkára kell tenni. A vizsgabizottságot nem érdekli a már ismert tény, a tankönyvekben megtalálható ismeret. Egy kényelmes előadás percenként egy fóliát tartalmaz. Ha fel akar villantani információt, amit már rögtön el is lapoz, akkor lehetnek plusz fóliák. Az eredményeket, következtetéseket tartalmazó fóliáknál pedig időzni kell.
Összesen 15 oldalnál semmiképp ne legyen több az előadás.

Célszerű az előadást stopperrel a kézben elpróbálni, begyakorolni, sőt betanulni. Az időtúllépés rossz pont a bizottság szemében. A "Köszönöm a figyelmet" oldal után lehet tenni oldalakat, amik az esetleges kérdések megválaszolásában segíthetnek.. További rajzok, további eredmények, a módszer további részletei, a mérések képei, stb. jöhet ide.

A 2.5 fejezetet olvassák el, itt van egy sor szempont: