Az intézet által kiírt fontos
információk az intézet
honlapjáról a szakdolgozatos
űrlapok alatt tölthető le.
A szakdolgozat célja az önálló mérnöki munkavégző képesség
bizonyítása, valamilyen műszaki probléma mérnöki módszerrel
való megoldásával (tervezés, konstrukció, modellezés, számítás,
szimuláció, illetve ezek közül legalább kettő).
Nem elégséges csak ismertetni valamit, mert az nem mérnöki, hanem
szakújságírói munka.
irányítástechnika
(hidraulikus, pneumatikus, villamos irányítástechnikai
berendezések)
hidraulika
(Az iskola egyedülálló hidraulikus próbapadján szerkezeti,
mérési fejlesztések, oktatási fejlesztés)
pneumatika
és a fentiek
modellezése, szimulációja (modellalkotás fizikai, anyagi, matematikai (számítógépes)
modellek létrehozása, szimulációk.
Konkrét témák:
Pneumatikus jármű tervezése (altémák: kompozit burkolat,
alvázméretezés, hajtásméretezés, vezérlés, erőátvitel)
Szakdolgozati témát lehet
javasolni is!
Akinek van olyan témája, amely valamelyik oktatott
tárgyamhoz kapcsolható, az jelezze, és megbeszéljük, hogy abból a
témából mi lenne szakdolgozat szintű, és ahhoz elégséges
terjedelmű.
Feladatkiírás
Az intézeti honlapról töltse le a szakdolgozat
témaválasztó
űrlapot.
Törölje ki a pontsort, és töltse ki az önre vonatkozó adatokat.
A feldat részletezése a dolgozat tervezett felépítésének
2.-6. pontjaira utaljon rövid, max másfél soros, felszólító
módban szerkesztett mondatokban.
pl.
1. Ismertesse a ... fejlődési fázisait, mutassa be a szokásos
megoldásokat!
2. Mutassa be a ... feladat tervezett megoldási módszerét!
3. Végezzen gazdaságossági számításokat!
4. Foglalja össze a eredményeket, tegyen javaslatot további
fejlesztésre!
Az itt felsorolt pontok nem kell hogy a dolgozat fejezeteinek
pontjaival egyezzenek.
A kitöltött űrlapot küldje el nekem emailben!
Elvárások, formai követelmények
A szakdolgozat
általános felépítése:
Cím Tartalomjegyzék 1 Bevezetés (+a végén célkitűzés) (Bevezetés:
1-3 oldal, célkitűzés: 1 bekezdés a bevezetés végén) 2 Irodalomfeldolgozás 3 Módszerek 4 Eredmények 5 Következtetések (értékelés) 6 Összefoglalás v. konklúzió Felhasznált irodalom Mellékletek
Ezt a felépítést tartalmilag mindenképp követni kell, de a fejezetek
konkrét címe eltérhet.
Gondolkozzanak, hogy melyik fejezetet milyen további alfejezetekkel
töltik meg.
Első feladat a dolgozat tervezett tartalomjegyzékének elkészítse.
A
szakdolgozatírást ezzel kell kezdeni!
Utána írja meg a bevezetést és a bevezetés végére a célkitűzést. Ez
a két feladat ha kész küldje el nekem. Addig ne folytassa a dolgozat
írását, amíg ezeket át nem néztem!
A bevezetésben és az irodalomfeldolgozásban minden felsorolt adat,
állítás, kép forrásmegjelöléssel szerepeljen! Irodalomforrásból
anyag lehetőleg csak az 1. és 2. fejezetekben szerepeljen. A 3.
fejezettől önálló munkának kell lennie, tehát minden, ami
irodalomfeldolgozás, az egy fejezetbe, a 2.
Irodalomfeldolgozás című, (illetve tartalmilag az azzal
foglalkozó) fejezetbe kerüljön!
A bevezetést, és a dolgozat további részeit egyes szám
első személyben írja! Kerüljék az bizonytalanságra utaló
kifejezéseket, pl. hogy "Ebben a fejezetben be szeretném
mutatni..." Ne szeresse, hanem csinálja! "Ebben a
fejezetben bemutatom a..." vagy szenvedő szerkezetben: "Ebben
a fejezetben ...-ok kerülnek bemutatásra". Az írás során derüljön ki, hogy meyil rész az önálló munka, és
melyik mondjuk egy munkacsoport közös eredménye. Ami önálló munka
az jobb ha nem szenvedő szerkezetben van, mert abból nem derül ki,
hogy a tartalom a szerző egyedüli munkája, vagy többekkel hajtotta
végre, vagy hogy más munkájából vette át. Ismertetem,
bemutatom, hajtottam végre, stb. a jó kifejezése.
A bevezetéssel kapcsolatos elvárások:
(az itt kezdődő 11 oldalt kérem elolvasni!)
A forrásmegjelölés lehet
a klasszikus kapcsos zárójeles hivatkozási mód pl. [1],
amihez a "felhasznált irodalom"-fejezetben az előfordulás szerint
sorszámmal ellátva, növekvő sorrendben következnek a cikk adatai
(ld. lentebb). Ehelyett javaslom a 2000 óta hivatalos
forrásmegjelölési módot, amely kerek zárójelben a szerző nevéből
és a hivatkozott cikk megjelenésének évszámából áll. pl.
(Tomcsányi, 1999) vagy (Váradi, Jánosi, 2000), vagy a kettőnél
több szerző esetén használt "et al" (Dezsényi et al, 2004) formát
követve: Ez utóbbihoz a felhasznált irodalom fejezetben a szerzők
neve szerint abc sorrendbe rendezve kerülnek a cikk részleteinek
felsorolásai. A
felhasznált irodalom fejezetben minden forrás csak egyszer
szerepeljen! Ha egy műből többször idéz, akkor a forrás
megjelölés után "pp:oldalszám" legyen az oldal hivatkozása, ha
szükségesnek tartja. [4, pp:45], vagy
(Dezsényi et al, 2004, pp:45). Hacsak nincs nyomós oka, lehetőleg a tanulmányai során
előforduló szakirodalmakat használják elődleges irodalomnak.GE, GF: Zinner, Pneumatika-hidraulika, Hő-és áramlástan:
Szlivka, BEM: Ruszinkó, Diagnosztika Szabó, stb. Az
irodalomfeldolgozás során természetesen fel lehet dolgozni, és
kell is más forrásokat, de ami megvan házon belül azt szerencsés
használni, ha más nem, az egységes jelölésrendszer miatt.
Gyakori kérdés a komplett fejezetek hivatkozása, az
irodalomfejezeten belül.
Az irodalomfeldolgozás fejezet jó esetben alkotómunka. Ezt
másodlagos kutatásnak nevezik, mivel már elvégzett kutatásokat
kutatja a szerző.
Ilyenkor párhuzamba kell hozni szerzők eredményeit, módszereit, és
abból kell következtetéseket, új eredményeket levonni. ennek
hivatkozása egyszerűbb, mert olyankor vegyesen szerepel átvett
söveg, képlet, ábra, és saját szöveg. Az átvett dolgokat pedig
egyzerűen az említés helyén hivatkozni kell. (a szöveget is, és a
képleteket, ábrákat külön is).
Vannak helyzetek, amikor pedig egy egész alfejezet egy irodalomból
származik. olyankor megfelelő módon be kell vezetni a fejezetet,
hogy "ebben a fejezetben ismertetem a ...-okat az XY, ilyenolyan
című könyve [1] alapján.
Az ábrákat, táblázatokat sorszámozni
kell, címmel kell ellátni, a szövegben pedig hivatkozni kell
rájuk. Az elhelyezésük a szövegben középre igazított legyen! Az
ábrákkal egy sorban le legyen szöveg! (Ne legyenek a szövegbe
szerkesztve) Az ábrák aláírása az "1. ábra: Fogyasztási
adatok" sablont kövesse, az ábra alatt középre igazítva.
12-es betűmérettel. Táblázatnak is van
sorszáma, neve, melyek elhelyezkedése a táblázat tetején, balra
igazítva szokásos. A szövegben úgyszintén hivatkozni kell, forrást
is meg kell jelölni.
A képekre a szövegközben hivatkozni
kell. (Pl. az 1. ábra a gépjárművek fogyasztásának alakulását
mutatja különböző üzemi körülmények között)
Az egyenleteket is
sorszámozzák, és hivatkozzák le a forrását.
Pl: "a gyorsulás és a testre ható erők eredője erő egyenesen
arányos, vagyis felítható az
F=m*a
(1)
összefüggés (Nevton, 1752)", vagy
"newton szerint (Nevton, 1752) a gyorsulás és a testre ható erők
eredője erő egyenesen arányos, vagyis felírható az
F=m*a
(1)
összefüggés". Az egyenleteket kereszthivatkozni kell a
szövegben, pl. "az (1) egyenletből a gyorsulást kifejezve kapjuk
az
a=F/m
(2)
egyenletet. Ez tulajdonképpen Newton II, axiómája." Az
egyenleteket egyenletszerkesztővel készítsék, ne használják a *,
/, ^ szimbólumokat.
Az egyenlet legyen középre, a sorszáma jobbra igazítva.
A felhasznált irodalom
fejezetben minden egyes felhasznált irodalom a köv. sablont
kövesse: Szerző(k) neve: (kettőspont) mű, vagy cikk címe (kiemelt), megjelenés helye,
vagy kiadó neve, kiadás éve, oldalszámok tól-ig, ISBN (ha
van). pl. "F. Durst and J. Sender: Photodetectors for laser-Doppler
measurements, Springer-Verlag, 1990, 13-16" Intrernetes forrás esetén
nem elég csak a webcím, hanem kell a cikk címe, szerzői(k)
neve, megjelenés éve (ha ismert), megjelenés helye (pl. a
pdf-ek többnyire tananyagok, vagy cikk-kivonatok) stb.
A módszerek fejezettől
kezdve már csak saját munka szerepelhet a dolgozatban. A módszerek
fejezet ismerteti a probléma kidolgozásában, a mérésekben, a mérés
eredményeinek felhasználásában alkalmazott módszereket.
Az eredmények fejezet
ismerteti tényszerüen az eredményeket, a következtetés azok
következtetéseit. E két fejezet összevonható.
Célszerű a dolgozat szerkesztése során MS. Office Word (.docx)
szövegszerkesztőjét használni, amiben mindenképp használják
az automatikus fejezet- és kép sorszámozást, kereszthivatkozások,
automatikus tartalomjegyzék, és egyéb funkciókat! Ez esetben egy
átszerkesztés, új kép beszúrása, részek törlése, nem fog további
szerkesztési, átsorszámozási munkával és időveszteséggel járni.
Javaslom a stílusok
használatát is, melyt esetben semmilyen formázást nem hajtanak
kézzel végre.
A stílusokat a munka elején beállítják, és attól kezdve nem
formáznak kézzel se ábraaláírást, se címsort, se felsorolást,
semmit. Ilyenkor egy stílusváltást a szövegszerkesztő az egész
dokumentumra végrehajt, nem kell kézzel átnézni, átállítani az
egész szöveget. A stílusok használatával a felsorolások, stb-k
stílusa, beütés mérete, stb.is egységes lesz. Tehát a dolgozatot a kezdettétől fogva a végleges formátumban
írják!
Ne legyenek a szerkesztés kezdeti fázisában sem "xxx. ábra" sem
"forrás!" sem semmiféle későbbre váró feladat! Higgyék el
sokkal kevesebb munka egyből a helyére írni a hivatkozásokat,
mint utólag visszakeresni, hogy mi is kellene oda!
Ügyeljen az egybe írandó és egybe írható szavak helyes írására!
Ha
az előbbi sorban nem lát hibát, akkor különösen!
A mondat helyesen: Ügyeljen
az
egybeírandó és az egybeírható szavak helyesírására! Az egybeírandó szavak különírva mást jelentenek! Az
egybeírhatók egybeírva pedig a könnyebb olvasást segítik.
Ha folyton olyan mondatokat kell olvasni, mint pl: "... járó
kerék fordulatszám szenzor" Akkor az ember azon agyal, hogy a
járókerék, vagy kerékfordulatszám, vagy fordulatszámszenzor,
vagy ki kivel hogy van egy csoportban. A szöveget helyesen
megfogalmazni nagyon nehéz feladat! Sokszor konkrétan
nyelvészkedni kell.
Másik példa: Téli gumi nyári gumi csere akció! (ezt
konkrétan láttam így leírva!)
Első nekifutásra az előbbi mondatot átfogalmaznánk eképpen: Téligumi,
nyárigumi csereakció! Ezután rájövünk arra, hogy még mindig
sok a gumi, meg hogy a csereakció azt jelenti, hogy behozom a
régit, vihetem az újat, mint amikor hűtőszekrényt cserél az ember.
Utána jön a 2. megfogalmazás: Téli, nyári gumicsere akció! Most
már végre a gumicsere a hangsúlyos, és tudom, hogy a téli-, és
a nyárigumikat cserélgetem akciósan. (És közben megint
másképp kellett írni...)
Amikor az ember fogalmaz egyszerre kell ügyelnie arra, hogy a
szakdolgozat nyelvezete ne legyen hétköznapi, hanem sokkal inkább
hivatalos, mérnöki fogalmazás, valamint állandóan azt kell
figyelni, hogy az olvasó vajon ugyanazt érti-e, mint amit írni
akarok. A töredezett, darabos, az összetartozó szókapcsolatokat
folyton különíró szerző íását olvasni nagyon kimerítő. A helyesírási hibáktól hemzsegő dolgozat olvasása közben pedig
azt gondolja az olvasó (pl. a szakdolgozat bírálója) hogy
a szerző igénytelen a munkájára!
Amikor az olvasó nem ismeri a szerzőt, akkor pedig ez az
egyetlen benyomás, ami ki tud alakulni benne.
Halmozott hátrány tehát ez a kétféle hiba kombinálása.
Tipikus hibák: "káros
anyag" ami helyesen: károsanyag. Van káros anyag
is, de a jármű kipufogógázában a CO, NOx, stb. károsanyagok. Pl. káros
anyag emisszió így írva lehet az, amire gondol:
károsanyag emisszió, sőt inkább helyes a károsanyag-emisszió,
de az olvasó fejében kialakulhat a teljesen mást jelentő káros
anyagemisszió is.
További hibák: reakció sebesség: reakciósebesség, vezérlő
rendszer: vezérlőrendszer belső égésű: belsőégésű, hűtő közeg:
hűtőközeg, stb.
Tessék ezekre nagyon figyelni!
Az összefoglalás fejezetben múlt időben a probléma felvetéstől az
a fejezeteket végigjárva mesélje el a dolgozatát egy-másfél
oldalban.
Ezt kell majd idegen nyelvre is lefordítani, és a dolgozat
beadásakor nyomtatva azt is beadni. tehát az összefoglal a
dolgozatban is szerepel, és külön is le kell adni.
A fő fejezetek külön lapon kezdődjenek.
Az államvizsgán esedékes 5-10
perces előadásban röviden tömören ismertetnie kell a
szakdolgozatát.
Egy rövid bevezetés és problémafelvetés után ismertesse a megoldás
módszereit, majd az eredményeit. A hangsúlyt a saját munkára kell
tenni. A vizsgabizottságot nem érdekli a már ismert tény, a
tankönyvekben megtalálható ismeret. Egy kényelmes előadás
percenként egy fóliát tartalmaz. Ha fel akar villantani
információt, amit már rögtön el is lapoz, akkor lehetnek plusz
fóliák. Az eredményeket, következtetéseket tartalmazó fóliáknál
pedig időzni kell.
Összesen 15 oldalnál semmiképp ne legyen több az előadás.
Célszerű az előadást stopperrel a kézben elpróbálni, begyakorolni,
sőt betanulni. Az időtúllépés rossz pont a bizottság szemében. A
"Köszönöm a figyelmet" oldal után lehet tenni oldalakat, amik az
esetleges kérdések megválaszolásában segíthetnek.. További rajzok,
további eredmények, a módszer további részletei, a mérések képei,
stb. jöhet ide.
A 2.5 fejezetet olvassák el, itt van egy sor szempont:
A hivatkozás nélkül felhasznált információ plágium, ami olyan mint a
lopás.
Ha ilyenre bukkanok, azért mérges vagyok, következményeket fog maga
után vonni. A ha
internetről ollózott, le nem hivatkozott anyagra bukkanok, az
súlyos következményeket von maga után!
Tájékoztatásul: a PTE
BTK Kommunikációs Tanszék anyaga a plagizálástól:
és
a Corvinus Egyetem, Nemzetközi Tanulmányok Intézet hivatkozási
instrukciói
Töltse le a konzultációs
naplót. Nyomtatás előtt töltse ki az adatait. Célszerű a
konzultációkat is számítógépen szerkeszteni.
A szemeszter 7. 10.. 12. 13. 14. heteiben személyesen,
vagy emailben számoljon be a dolgozat állapotáról. Akkor is, ha
nincs érdemi előrehaladás.
Beadással kapcsolatos információk:
Az
emailen konzultáció céljából beküldött szakdolgozatok
.doc, .docx, vagy pdf formátumúan lehetnek. Preferált a
docx formátum.
A file
neve tartalmazza a nevüket. pl.
szakdolgozat_kátai_bertold_v0507a.docx
Javaslom önöknek a dátum használatát verziószámnak. egy
napon belül több verziót az abc kisbetűivel jelölhet.
Mindenképp kerüljék az ő, ű betűk használatát a
fájlnevekben!