Index of /~tszakacs/segedanyagok

A bevezetésben és az irodalomfeldolgozásban minden felsorolt adat, állítás, kép forrásmegjelöléssel szerepeljen! Irodalomforrásból anyag lehetőleg csak az 1. és 2. fejezetekben szerepeljen. A 3. fejezettől önálló munkának kell lennie, tehát minden, ami irodalomfeldolgozás, az egy fejezetbe, a 2. Irodalomfeldolgozás című, (illetve tartalmilag az azzal foglalkozó) fejezetbe kerüljön!
A bevezetést, és a dolgozat további részeit egyes szám első személyben írja! Kerüljék az bizonytalanságra utaló kifejezéseket, pl. hogy "Ebben a fejezetben be szeretném mutatni..." Ne szeresse, hanem csinálja! "Ebben a fejezetben bemutatom a..." vagy szenvedő szerkezetben: "Ebben a fejezetben ...-ok kerülnek bemutatásra".
Az írás során derüljön ki, hogy meyil rész az önálló munka, és melyik mondjuk egy munkacsoport közös eredménye. Ami önálló munka az jobb ha nem szenvedő szerkezetben van, mert abból nem derül ki, hogy a tartalom a szerző egyedüli munkája, vagy többekkel hajtotta végre, vagy hogy más munkájából vette át. Ismertetem, bemutatom, hajtottam végre, stb. a jó kifejezése.

A bevezetéssel kapcsolatos elvárások: (az itt kezdődő 11 oldalt kérem elolvasni!)

A forrásmegjelölés lehet a klasszikus kapcsos zárójeles hivatkozási mód pl. [1], amihez a "felhasznált irodalom"-fejezetben az előfordulás szerint sorszámmal ellátva, növekvő sorrendben következnek a cikk adatai (ld. lentebb). Ehelyett javaslom a 2000 óta hivatalos forrásmegjelölési módot, amely kerek zárójelben a szerző nevéből és a hivatkozott cikk megjelenésének évszámából áll. pl. (Tomcsányi, 1999) vagy (Váradi, Jánosi, 2000), vagy a kettőnél több szerző esetén használt "et al" (Dezsényi et al, 2004) formát követve: Ez utóbbihoz a felhasznált irodalom fejezetben a szerzők neve szerint abc sorrendbe rendezve kerülnek a cikk részleteinek felsorolásai.
A felhasznált irodalom fejezetben minden forrás csak egyszer szerepeljen! Ha egy műből többször idéz, akkor a forrás megjelölés után "pp:oldalszám" legyen az oldal hivatkozása, ha szükségesnek tartja. [4, pp:45], vagy (Dezsényi et al, 2004, pp:45).
Hacsak nincs nyomós oka, lehetőleg a tanulmányai során előforduló szakirodalmakat használják elődleges irodalomnak. GE, GF: Zinner, Pneumatika-hidraulika, Hő-és áramlástan: Szlivka, BEM: Ruszinkó, Diagnosztika Szabó, stb. Az irodalomfeldolgozás során természetesen fel lehet dolgozni, és kell is más forrásokat, de ami megvan házon belül azt szerencsés használni, ha más nem, az egységes jelölésrendszer miatt.

Gyakori kérdés a komplett fejezetek hivatkozása, az irodalomfejezeten belül.
Az irodalomfeldolgozás fejezet jó esetben alkotómunka. Ezt másodlagos kutatásnak nevezik, mivel már elvégzett kutatásokat kutatja a szerző.
Ilyenkor párhuzamba kell hozni szerzők eredményeit, módszereit, és abból kell következtetéseket, új eredményeket levonni. ennek hivatkozása egyszerűbb, mert olyankor vegyesen szerepel átvett söveg, képlet, ábra, és saját szöveg. Az átvett dolgokat pedig egyzerűen az említés helyén hivatkozni kell. (a szöveget is, és a képleteket, ábrákat külön is).
Vannak helyzetek, amikor pedig egy egész alfejezet egy irodalomból származik. olyankor megfelelő módon be kell vezetni a fejezetet, hogy "ebben a fejezetben ismertetem a ...-okat az XY, ilyenolyan című könyve [1] alapján.

Az ábrákat, táblázatokat sorszámozni kell, címmel kell ellátni, a szövegben pedig hivatkozni kell rájuk. Az elhelyezésük a szövegben középre igazított legyen! Az ábrákkal egy sorban le legyen szöveg! (Ne legyenek a szövegbe szerkesztve) Az ábrák aláírása az "1. ábra: Fogyasztási adatok" sablont kövesse, az ábra alatt középre igazítva. 12-es betűmérettel.
Táblázatnak is van sorszáma, neve, melyek elhelyezkedése a táblázat tetején, balra igazítva szokásos. A szövegben úgyszintén hivatkozni kell, forrást is meg kell jelölni.
A képekre a szövegközben hivatkozni kell. (Pl. az 1. ábra a gépjárművek fogyasztásának alakulását mutatja különböző üzemi körülmények között)
Az egyenleteket is sorszámozzák, és hivatkozzák le a forrását.
Pl: "a gyorsulás és a testre ható erők eredője erő egyenesen arányos, vagyis felítható az
                                                            F=m*a                                               (1)
összefüggés (Nevton, 1752)", vagy
"newton szerint (Nevton, 1752) a gyorsulás és a testre ható erők eredője erő egyenesen arányos, vagyis felírható az
                                                            F=m*a                                               (1)
összefüggés". Az egyenleteket kereszthivatkozni kell a szövegben, pl. "az (1) egyenletből a gyorsulást kifejezve kapjuk az
                                                             a=F/m                                                (2)
egyenletet. Ez tulajdonképpen Newton II, axiómája." Az egyenleteket egyenletszerkesztővel készítsék, ne használják a *, /, ^ szimbólumokat.
Az egyenlet legyen középre, a sorszáma jobbra igazítva.

A felhasznált irodalom fejezetben minden egyes felhasznált irodalom a köv. sablont kövesse: Szerző(k) neve: (kettőspont) mű, vagy cikk címe (kiemelt), megjelenés helye, vagy kiadó neve, kiadás éve, oldalszámok tól-ig, ISBN (ha van). pl. "F. Durst and J. Sender: Photodetectors for laser-Doppler measurements, Springer-Verlag, 1990, 13-16"
Intrernetes forrás esetén nem elég csak a webcím, hanem kell a cikk címe, szerzői(k) neve, megjelenés éve (ha ismert), megjelenés helye (pl. a pdf-ek többnyire tananyagok, vagy cikk-kivonatok) stb.

A módszerek fejezettől kezdve már csak saját munka szerepelhet a dolgozatban. A módszerek fejezet ismerteti a probléma kidolgozásában, a mérésekben, a mérés eredményeinek felhasználásában alkalmazott módszereket.

Az eredmények fejezet ismerteti tényszerüen az eredményeket, a következtetés azok következtetéseit. E két fejezet összevonható.

Célszerű a dolgozat szerkesztése során MS. Office Word (.docx) szövegszerkesztőjét használni, amiben mindenképp használják az automatikus fejezet- és kép sorszámozást, kereszthivatkozások, automatikus tartalomjegyzék, és egyéb funkciókat! Ez esetben egy átszerkesztés, új kép beszúrása, részek törlése, nem fog további szerkesztési, átsorszámozási munkával és időveszteséggel járni.

Javaslom a stílusok használatát is, melyt esetben semmilyen formázást nem hajtanak kézzel végre.
A stílusokat a munka elején beállítják, és attól kezdve nem formáznak kézzel se ábraaláírást, se címsort, se felsorolást, semmit. Ilyenkor egy stílusváltást a szövegszerkesztő az egész dokumentumra végrehajt, nem kell kézzel átnézni, átállítani az egész szöveget. A stílusok használatával a felsorolások, stb-k stílusa, beütés mérete, stb.is egységes lesz.
Tehát a dolgozatot a kezdettétől fogva a végleges formátumban írják!
Ne legyenek a szerkesztés kezdeti fázisában sem "xxx. ábra" sem "forrás!" sem semmiféle későbbre váró feladat! Higgyék el sokkal kevesebb munka egyből a helyére írni a hivatkozásokat, mint utólag visszakeresni, hogy mi is kellene oda!

Ügyeljen az egybe írandó és egybe írható szavak helyes írására!
Ha az előbbi sorban nem lát hibát, akkor különösen!
A mondat helyesen: Ügyeljen az egybeírandó és az egybeírható szavak helyesírására!
Az egybeírandó szavak különírva mást jelentenek! Az egybeírhatók egybeírva pedig a könnyebb olvasást segítik.
Ha folyton olyan mondatokat kell olvasni, mint pl: "... járó kerék fordulatszám szenzor" Akkor az ember azon agyal, hogy a járókerék, vagy kerékfordulatszám, vagy fordulatszámszenzor, vagy ki kivel hogy van egy csoportban. A szöveget helyesen megfogalmazni nagyon nehéz feladat! Sokszor konkrétan nyelvészkedni kell.
Másik példa: Téli gumi nyári gumi csere akció! (ezt konkrétan láttam így leírva!)
Első nekifutásra az előbbi mondatot átfogalmaznánk eképpen: Téligumi, nyárigumi csereakció! Ezután rájövünk arra, hogy még mindig sok a gumi, meg hogy a csereakció azt jelenti, hogy behozom a régit, vihetem az újat, mint amikor hűtőszekrényt cserél az ember. Utána jön a 2. megfogalmazás: Téli, nyári gumicsere akció! Most már végre a gumicsere a hangsúlyos, és tudom, hogy a téli-, és a nyárigumikat cserélgetem akciósan. (És közben megint másképp kellett írni...)
Amikor az ember fogalmaz egyszerre kell ügyelnie arra, hogy a szakdolgozat nyelvezete ne legyen hétköznapi, hanem sokkal inkább hivatalos, mérnöki fogalmazás, valamint állandóan azt kell figyelni, hogy az olvasó vajon ugyanazt érti-e, mint amit írni akarok. A töredezett, darabos, az összetartozó szókapcsolatokat folyton különíró szerző íását olvasni nagyon kimerítő.
A helyesírási hibáktól hemzsegő dolgozat olvasása közben pedig azt gondolja az olvasó (pl. a szakdolgozat bírálója) hogy a szerző igénytelen a munkájára!
Amikor az olvasó nem ismeri a szerzőt, akkor pedig ez az egyetlen benyomás, ami ki tud alakulni benne.
Halmozott hátrány tehát ez a kétféle hiba kombinálása.
Tipikus hibák: "káros anyag" ami helyesen: károsanyag. Van káros anyag is, de a jármű kipufogógázában a CO, NOx, stb. károsanyagok. Pl. káros anyag emisszió így írva lehet az, amire gondol: károsanyag emisszió, sőt inkább helyes a károsanyag-emisszió, de az olvasó fejében kialakulhat a teljesen mást jelentő káros anyagemisszió is.
További hibák: reakció sebesség: reakciósebesség, vezérlő rendszer: vezérlőrendszer belső égésű: belsőégésű, hűtő közeg: hűtőközeg, stb.
Tessék ezekre nagyon figyelni!

Az összefoglalás fejezetben múlt időben a probléma felvetéstől az a fejezeteket végigjárva mesélje el a dolgozatát egy-másfél oldalban.
Ezt kell majd idegen nyelvre is lefordítani, és a dolgozat beadásakor nyomtatva azt is beadni. tehát az összefoglal a dolgozatban is szerepel, és külön is le kell adni.

A fő fejezetek külön lapon kezdődjenek.

Az államvizsgán esedékes 5-10 perces előadásban röviden tömören ismertetnie kell a szakdolgozatát.
Egy rövid bevezetés és problémafelvetés után ismertesse a megoldás módszereit, majd az eredményeit. A hangsúlyt a saját munkára kell tenni. A vizsgabizottságot nem érdekli a már ismert tény, a tankönyvekben megtalálható ismeret. Egy kényelmes előadás percenként egy fóliát tartalmaz. Ha fel akar villantani információt, amit már rögtön el is lapoz, akkor lehetnek plusz fóliák. Az eredményeket, következtetéseket tartalmazó fóliáknál pedig időzni kell.
Összesen 15 oldalnál semmiképp ne legyen több az előadás.

Célszerű az előadást stopperrel a kézben elpróbálni, begyakorolni, sőt betanulni. Az időtúllépés rossz pont a bizottság szemében. A "Köszönöm a figyelmet" oldal után lehet tenni oldalakat, amik az esetleges kérdések megválaszolásában segíthetnek.. További rajzok, további eredmények, a módszer további részletei, a mérések képei, stb. jöhet ide.

A 2.5 fejezetet olvassák el, itt van egy sor szempont: